Kutrik Bence: SILEO

A cím egy latin szó, újrakezdést jelent. A darabot a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű magyar népdal ihlette, azonban a mű inkább a várakozásról és reményről szól, amely sajnos aktuális téma a COVID-19 járvány miatt. A fagyos, de csendes télképpel induló formát fokozatosan váltja fel az élet beindulása és lüktetése. A népdal választásának oka az 1986-os, budapesti Queen koncert, amelyen Freddie Mercury magyarul énekelte el az első verszakot. Ez az esemény a nyugatot, egy jobb élet reményét hozta el a magyaroknak és a szabadág egyik szimbólumává vált a nyolcvanas évek gyermekeinek.

Bella Máté : Aeolus

Aeolus című kompozíciómat a Studio 5 alkotócsoport Esszenciák című koncertjére komponáltam, 2021-ben. A koncert tematikája azt járta körbe, miként viszonyulnak kortárs zeneszerzők a magyar népzenéhez. E cél elérésének eszközéül a magyar népzene legősibb formáját, egy népdalt választottam ki. A „Halál, halál…” című mezőségi népdalt, Herczku Ágnes interpretációja szerint dolgoztam fel vonósnégyesre, oly módon, hogy az tartalmazza a népénekes improvizációit is. Mezőség egy folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék az Erdélyi-medencében. A darab azt a fiktív állapotot kívánja megjeleníteni, amikor a mezőn fekve hallgatjuk a szél fúvását, amely a darabom esetében a népdalt „fújja” bele a vonós üveghangokon keresztül a fülünkbe. Aeolus a görög mitológiában a szelek istene volt, aki Strongyle szigetén tartotta egy erős sziklabörtönbe zárva a szeleket, melyeket tetszése szerint szabadon bocsájtott a tengeren.

Solti Árpád: AI3I3A

Kompozícióm az A-B-B-A struktúra és a belőle képezhető hangkészlet lehetőségeit aknázza ki. Ha az A-B-B-A-t szétválasztjuk, akkor AB-BA-t kapunk, amelyek egymásnak tükörképei. Művemben ezt a két egymással szembeállított tükröt a magyar-, valamint a svéd zenei idióma demonstrálja. Az elment a madárka dallamfoszlányai nyers, elementáris vonósfaktúrája jól megfér a svéd popegyüttes, az ABBA slágereinek (Lay All Your Love On Me; Money, Money, Money) motívumfoszlányaival. Ez utóbbi sokkal líraibb, érzékenyebb hangzásképe kontrasztban áll a darab közepén fellelhető bartóki, á la barbaro kifejezésmóddal. A népdal választásom sem volt véletlenszerű: szövege személyes vonatkozással bír, hiszen huzamosabb ideje külföldön élek és ha meghallom a népdal sorait mindig elfog a honvágy…
Választott népdal: Elment a madárka.

Virágh András Gábor: Árva vagyok…

Rövid leírás: a három részre osztható zenemű egészén felfedezhető a kiválasztott népdal; néha csupán a dallam foszlányai tűnnek fel, máskor viszont a teljes népdal is felhangzik a legkülönfélébb dallami transzformációkban.
Választott népdal: Árva vagyok, nincs gyámolom.

Szentpáli Roland: Delusion Fragments

A darab két tételes és két erdélyi népdal inspirálta:
-Azt akartam én megtudni
-Beteg az én rózsám
A népzene ma már nem része a legtöbb ember életének, de mindenki emlékezetében benne van valahol mélyen, az iskolai énekórákról, vagy gyerekkori néptánc szakkörökről, ünnepekről, fesztiválokról.
Ezt az aspektust szerettem volna megragadni az első tételben, ahol a népdal minden egyes ütemben jelen van, de nem feltétlen észrevehetően.
Törekedtem arra, hogy hallucináció szerűen, folyamatosan változzon a zene hangulata, tempója és lüktetése a népdallal együtt, ami néhol egyértelműen, máshol teljesen szétesett formában van jelen.

A második tételben elsősorban a népdal szövegére szerettem volna reflektálni, de a kompozícióban itt is nagyon szigorúan minden ütemben megtalálható a népdal zenei anyaga.
Egy súlyos betegséggel küzdő kedveséért aggódó személyről szól a történet a szöveg szerint.
Ezt szerettem volna megjeleníteni.
Az „arioso” az aggódó kedves először halkabb, visszafogottabb évődése, majd a második strófában már sírásba csukló nyíltabb aggodalma.
Ezt a hídon játszott „tonelos” effektus (asszonyok sóhajtozása) kíséri, felváltva a tremolós anyaggal, ami instabil, „beteg” hangulatot kelt.
A következő szakasz a felbolydulás, amikor végképp tanácstalan mindenki, nem tudják, mit kellene tenni, érzik, hogy nem tudnak segíteni…talán meg is halt már a beteg…
A „jelenet” csúcspontja, a párját elvesztő kedves keserve, földre borulása, fájdalma.
A coda a siratóasszonyok elhaló éneke, sóhajtozása.
Ez egy a gyerekkoromból felderengő, máriapócsi, vagy besenyődi emlék zenei megfogalmazása.