Bella Máté: A pillangó álma
A kompozíciómat 2005-ben komponáltam, az Ifjúsági Kortárs Zenei Estek koncertsorozatára. A Madaras Gergely és Győri Noémi nevével fémjelzett koncertsorozat rendkívül fontos esemény volt az akkori fiatal – konzervatóriumban és akadémián tanuló – generációnak. Később ezzel a darabbal felvételiztem a zeneakadémiára és bár azóta eltelt jópár év, mégis e kompozíciót vállalom ma is. Mindezt annak ellenére, hogy a tematikus zenei anyagokról való gondolkodásom sok szempontból megváltozott. Darabom két tételből áll (1. Andante, Effettuoso 2. Presto) melyet Szabó Lőrinc Dzsuang-Dszi álma c. verse inspirált. Olyannyira, hogy később átdolgoztam egy 13 hangszerből álló kamaraegyüttesre is, sőt a mű bizonyos tematikus anyagai számos kompozíciómban visszatértek névjegy-szerű cambiata motívumként.

Virágh András Gábor: Triptichon
A zenemű ősbemutatójára a 2013-as Bartók Fesztivál keretein belül került sor a Trio Inception előadásában. A triptichon szó eredetileg három táblából szerkesztett, összecsukható szárnyas oltárt jelent, amely egyúttal utal a kompozíció formájára is, ugyanis a Tripticon c. kamaramű három egymással kontrasztban álló zenei anyagra épül. A formarészek közti szerves kapcsolatot a mű indulásakor megjelenő gordonka-motívum folyamatos jelenléte biztosítja.

Solti Árpád: Seven SitCom Episodes
A zene és színház kapcsolata mindig is foglalkoztatta a zeneszerzőket. A huszadik század második felében sokan (köztük Luciano Berio, Gérard Grisey, Eötvös Péter) odáig mentek, hogy az előadóknak adtak színészi feladatokat. Ezek a példák inspiráltak engem is, hogy zenén kívüli elemekkel gazdagítsam a darabjaimat.
Ennek a kísérletnek egy fontos állomása a Hét szitkom epizód, amely a fiatalok szórakoztatására és a zongoratanárok bosszantására íródott. Igyekeztem olyan hétköznapi tárgyakat felhasználni, amelyek egyszerűen beszerezhetők viszont egyértelműen értelmezhetővé teszik az előadó és a közönség számára azokat a helyzeteket, amelyeket saját gyerekkorom inspirált. Felelevenednek azok a pillanatok, mint amikor egy szemtelen légy rajzott a hangszer körül, vagy amikor végignéztem az unatkozó osztálytársam gyakorlását, aki inkább gitározott volna, vagy amikor a nagymamám kért meg a zongora megtisztítására. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne egy versenyautóban ülni, ami valójában zongora, vagy frászt hozni a rokonaimra azzal, hogy a sötét szobában horrorisztikus hangeffektusokat csalok ki abból a bizonyos fekete bútorból…

Szentpáli Roland: Melton 200
A Melton 200, a Wenzel Meinl hangszergyár 200. évfordulójára rendelte Gerhard Meinl. Az eredetileg tuba és zongora darab kvartett hangszerelése 2016-ban készült fuvolára, csellóra, tubára és zongorára. A darab komponálása idején alapvetően a beszédszerű zenei anyagok foglalkoztattak. Az első tétel “Torso” egy csonka szonáta forma, tonális központokkal, gesztusokból építkező tematikával. A második “Gossip” tétel egy motívumból indul ki, ami folyamatosan permutálódik, mindaddig, amíg egyszer csak önmaga fordításává nem válik. A harmadik tétel “The pill is gone” egy elképzelt pszichikai beteget jelenít meg, aki érzi, hogy kezdi elveszíteni az önuralmát, ezért szüksége van a gyógyszerére…amit nem talál. Próbál higgadt maradni, de a sikertelen keresés meg inkább labilissá teszi, mígnem teljesen kifordul önmagából.

Kutrik Bence: The Mandelbrot Riddle
A darab írása előtt sokat foglalkoztattak a Mandelbrot halmazokból képzett fraktálképek. A fraktálok általános jellemzője, hogy a kép bármilyen apró részletét kinagyítva az eredeti ábrát kapjuk vissza, a végtelenségig haladhatunk egyre mélyebbre, de mégis ugyanoda jutunk, határok között vagyunk. A darab első inspirációja ennek a jelenségnek a leképzése volt zenei nyelvre reál megközelítésben. A filozófiai tartalom, amelyre a darab második szakasza reflektál az, hogy vajon lehet e annyira mélyre menni a fraktálon belül, hogy végül már mást látunk, mint az eredeti kép? Meg tud e változni a kép vagy akár a néző a folyamat közben? Lehetséges e, hogy mégsem állandó a világ?