Szentpáli Roland: Barbaro
A Barbaro című darabja egy kvintett darab lesz sackbutra (harsona típus a barokk korból), szerpentre, gambara, csembalora és ütőhangszerekre. Bartók Allegro Barbaro zenei anyagaival dolgozik benne (nem mindig felismerhetően).
Repetitív megoldásainal asszimetrikus ritmusok a fő anyagokat, valamint kadencia szeru, szolisztikus részek váltakoznak. A kadenciak alatt a szóló hangszerek ritmikailag levalnak a kísérő hangszerekrol. Minden hangszer önálló karakterrel rendelkezik, csak a fő részben egységesedik ritmikailag az együttes. A zene – szándékosan – nagyon rusztikus és primér ritmikákkal operál.

Virágh András Gábor: Canticum avium
A Canticum avium (Madarak éneke) a szerző első olyan kamaraműve, amelyet historikus hangszerekre komponált. A zeneművet Bartók Béla harmadik zongoraversenyének második tétele inspirálta, amelynek középső szakaszában számos madárhangra emlékeztető effektus fedezhető fel. A négy részből álló furuláyra és csembalóra kompozíció során az improvizatív és a kötöttebb zenei anyagok váltakozása során a mű mintegy szignálként szolgáló kezdő motívumának számos metamorfózisa figyelhető meg.

Kutrik Bence: Magis Gratis
A Magis Gratis névre hallgató kompozíció egy quodlibet, Bartók Béla Szabadban című zongoradarabjának meghangszerelése, amelyben az eredeti anyag csak a kiindulási alapot képezi. A quodlibet hagyományát szem előtt tartva a zenei szövet kiegészül idézetekkel, főként a jobban ismert klasszikus és popzenei repertoárból merítve.. Az eredeti mű címéből (Szabadban) származtatott szabadabban szó Google fordításából keletkezett a kellemesen hangzó cím: Magis Gratis.

Solti Árpád: Noktaberrationes I-IV/Noktaberrációk (szöveg: David E. Molnar)
Csodálatos mandarin nyomán

Bella Máté: Fons
Fons (Forrás) című három tételes kompozíciómban, Monteverdi operaáriák eredeti vokális szólamait gondoltam újra (harmonikusan elsősorban) de végeztem rajtuk apró módosításokat is (díszítések, transzponálások, apró ritmikai módosítások). A lírai és drámai hangvételű tételek közé rövid ritmikus és dinamikus ritornellek kerültek, melyeknek alapját Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára I. tételének fúgatémája adja, szintén új köntösbe téve, a Monteverdi opera ritornelljeiben használt metrumoknak megfelelően.